Mi a köd és mikor alakul ki?

A köd nem más, mint a levegőben lebegő apró vízcseppek vagy jégkristályok gyűjteménye, amelyek olyan sűrűn helyezkednek el, hogy csökkentik a látótávolságot — általában 1 kilométer alá. A köd lényegében alacsonyan elhelyezkedő felhő.

Hogyan keletkezik?

• Sugárzási köd: éjszaka a talaj gyorsan hűl, és a levegő közelében lehűlve eléri a harmatpontot — ez a leggyakoribb típus
• Advekciós köd: meleg, nedves levegő hűvös felszín fölé érkezik (pl. tenger felől)
• Völgyi köd: hideg levegő a völgyekbe süllyed és ott reked
• Adiabatikus köd: emelkedő levegő kihűl és telítődik (pl. hegyoldalon)

Mikor számíthatunk ködre?

A köd leggyakrabban őszi és téli reggeleken alakul ki, különösen nyugodt, szélcsendes időjárás mellett. A legkedvezőbb feltételek:

• Magas páratartalom (80% felett)
• Enyhe vagy csökkenő szél
• Tiszta égbolt (erős éjszakai lehűlés)
• Víztestek közelében (folyó, tó, tenger)

Hogyan hat a közlekedésre?

A köd jelentősen rontja a látási viszonyokat. Sűrű ködben (50 méter alatti látótávolság) érdemes lassítani, a ködlámpát használni, és megnövelni a követési távolságot. Az autópályákon a hirtelen sűrűsödő köd (pl. híd alatt) különösen veszélyes lehet.

Vissza a tudástárhoz