Honnan származnak az időjárási adatok?
A modern időjárás-előrejelzés számos adatforrásra épül. Ezek kombinációjával kapunk teljes képet a légkör állapotáról — minden forrásnak megvan a maga előnye és korlátja.
Fő adatforrások
- Felszíni mérőállomások: hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék, páratartalom — a legpontosabb helyi adatok, de csak azon a helyen érvényesek, ahol az állomás áll
- Radarképek: a légkörben lévő csapadékrészecskék visszaverődéséből térképezi fel a csapadékot — nagy területen, perces időfelbontással
- Műholdfelvételek: felhőzet, szél, hőmérséklet — globális lefedettség, de a felbontás korlátozott
- Légi és hajó megfigyelések: a tengeri és repülési útvonalakon gyűjtött adatok — különösen fontosak a hiányos területeken
- Modellek kimenetei: a numerikus modellek a fenti adatokat dolgozzák fel és extrapolálják a jövőbe
Melyik adatforrás mire jó?
- Pontos helyi adat: felszíni mérőállomás
- Csapadék nyomon követése: radar
- Felhőzet és szél: műhold
- Nagy terület áttekintése: modellek + radar + műhold
- Hosszú távú előrejelzés: modellek
Korlátok és hibalehetőségek
Egyetlen adatforrás sem tökéletes. A mérőállomások pontatlanok lehetnek, a radar érzékelése függ a távolságtól, a műhold képei felhőzet alatt nem láthatók, és a modelleknek is vannak becslési hibái. Ezért a meteorológusok mindig több forrást kombinálnak, és a legjobb adatokat választják ki az adott feladathoz.