Hogyan működnek az időjárás-modellek?
Az időjárás-modellek numerikus számításokon alapulnak: a légkör fizikai egyenleteit diszkrét rácsokra vetítve számolják a változásokat. A modellek lényegében a légkör „szimulációját" végzik el, hogy előre jelezzék az időjárás alakulását.
Hogyan épül fel egy modell?
- Rácsrendszer: a Föld felszínét és légkörét kis rácsokra osztják — minél kisebb a rács (pl. 1 km vs 10 km), annál nagyobb a felbontás
- Bemeneti adatok: a mérőállomások, radarok, műholdak adatait használják kiindulási pontként
- Fizikai egyenletek: a termikus, dinamikai és fizikai folyamatokat számítják — szél, hőmérséklet, csapadék, felhőképződés
- Időlépések: a modell általában 1-3 órás lépésekben számol, akár 10-15 napra előre
Ismert modellek
- ECMWF (IFS): az Európai Középtávú Előrejelző Központ globális modellje — az egyik legpontosabb
- GFS (NCEP): az Amerikai Egyesült Államok nemzeti modellje — ingyenesen elérhető
- ICON (DWD): a Német Szolgálat modellje — kiváló Európa számára
- AROME/ALADIN: regionális modellek, nagyobb felbontással
Pontosság és korlátok
A modellek pontossága az időtáv növekedésével csökken — az első 3 nap általában megbízható, de 5-7 nap után jelentősen romlik. A felbontás, a bemeneti adatok minősége és a számítási kapacitás mind befolyásolják a pontosságot. Egyes jelenségek (pl. lokális záporok) nehezebben modellezhetők, mint a nagyléptékű frontok.